Miről szól ez a szobor?

Ezzel a szoborral a Festészetet Kedvelők Köre Magyar Zsidó Egyesület a festészet újjászületéséért fohászkodik és tiszteleg Szilas Judit emléke előtt.

Miért újjászületés?

Azt szeretnénk, hogy a festészet önelvű változása során végre keljen új életre többször diagnosztizált halálából!

Vizionáljuk az emberi alkotóképesség megújító erejét a festészet területén. Ezt nevezzük mi „újjászületésnek”.

Kalmár János ebben az alkotásában mély érzéssel „mondja el” fohászát a festészet újjászületésért.

A szobor azt kifejezi ki, hogy a művészetben, így a festészetben is, üdvös lenne, ha a szélesen értelembe vett EMBER állna a középpontban.

A festőművész megjeleníti az embert, embertársait, és mintegy tükröt nyújt önmagának is. A létrehozott alkotásban nem csupán képmás jelenik meg, hanem az emberi viszonyok, a hit, a jellem, a természet is. Így kitárul az igazság, és vizuálisan is értelmezhető, képi-, művészi-, emberi igazsággá álhat.

A szobor ezzel manifesztálja a művészetben újra meg újra megnyilvánuló emberi alkotóképességet, valamint a festészetben is törvényszerűen megjelenő emberi jelenlétet, továbbá igazolni kívánja e kettő szétválaszthatatlanságát.